Mel Gibson neve egybeforrt a karakteres, gyakran keménykezű hősök megformálásával és a kivételes látásmóddal készült rendezői munkákkal. Pályafutása során láthattuk őt könnyed vígjátékokban, vérfagyasztó akciófilmekben, történelmi eposzokban, és sokszor az általa rendezett alkotásokban is. Munkásságának megítélése azonban sosem volt egységes – míg egyesek az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb filmművészének tartják, mások képtelenek elvonatkoztatni a személyét övező botrányoktól.
Az elkövetkező sorokban végigkövetjük Gibson pályájának ívét a korai ausztrál sikerektől kezdve a hollywoodi sztárság csúcsain át, a mélységekig és az onnan való visszakapaszkodásig. Megismerkedünk legfontosabb filmjeivel, rendezői munkásságával, és azokkal a fordulópontokkal, amelyek meghatározták karrierjét. Nem kerüljük meg a kényes témákat sem, hiszen ezek éppúgy részei a történetnek, mint a díjak és elismerések.
A kezdetek: Ausztráliától Hollywoodig
Mel Colmcille Gerard Gibson 1956. január 3-án született Peekskill városában, New York államban. Bár amerikai születésű, gyermekkorának jelentős részét már Ausztráliában töltötte, miután családja 1968-ban odaköltözött. A költözés mögött részben édesapja, Hutton Gibson döntése állt, aki szerette volna elkerülni, hogy fiait besorozzák a vietnámi háborúba. Ez a döntés alapvetően meghatározta a fiatal Mel életútját.
Az ausztrál National Institute of Dramatic Art (NIDA) hallgatójaként kezdett el színészettel foglalkozni, ahol 1977-ben diplomázott. Nem kellett sokat várnia az áttörésre, hiszen már az iskola elvégzése után hamarosan szerepet kapott George Miller rendező „Mad Max” című posztapokaliptikus akcióthrillerjében, amely 1979-ben került a mozikba.
„A színészet nem más, mint az emberi tapasztalat lényegének megragadása és visszatükrözése – minden szerepben önmagunk egy darabját találjuk meg, miközben valaki más bőrébe bújunk.”
A „Mad Max” váratlan nemzetközi sikere azonnal reflektorfénybe helyezte a fiatal színészt. A film minimális költségvetéssel készült, mégis a bevételek tekintetében rekordokat döntött, és egy csapásra kultuszfilmmé vált. Gibson alakítása Max Rockatanskyként megalapozta a karrierjét, és megteremtette azt a kemény, mégis sebezhető hős karaktert, amelyet később számos filmjében viszontláthattunk.
Az áttörést követően Gibson hamar Ausztrália egyik vezető színészévé vált. A „Mad Max” folytatásai mellett olyan jelentős filmekben szerepelt, mint Peter Weir „Gallipoli” című háborús drámája (1981), amely a kritikusok elismerését is kivívta. A film az első világháborúban játszódik, és az ausztrál katonák gallipoli csatában átélt tragédiáját mutatja be, amely az ausztrál nemzeti identitás fontos részévé vált. Gibson alakítása ebben a filmben már jelezte, hogy többre képes az akcióhős szerepkörnél.
Hollywood meghódítása
Gibson nemzetközi áttörése a „Mad Max 2: Az országúti harcos” (1981) című filmmel teljesedett ki, amely világszerte sikert aratott. Az igazi hollywoodi karrierje azonban az 1980-as évek közepén kezdődött, amikor a „Halálos fegyver” című akcióvígjáték főszerepét megkapta. Az 1987-ben bemutatott film, amelyben a kissé őrült és önpusztító Martin Riggs nyomozót alakította Danny Glover megfontolt Roger Murtaugh nyomozója mellett, hatalmas sikert aratott.
A „Halálos fegyver” nem csupán kasszasiker lett, hanem egy új műfajt is megteremtett: a buddy cop (zsaru páros) filmek mintapéldányává vált. Gibson és Glover kémiája a vásznon tökéletesen működött, és a film további három folytatást eredményezett (1989, 1992, 1998), amelyek mindegyike jelentős bevételt hozott.
Az 1980-as és 1990-es években Gibson Hollywood egyik legkeresettebb színészévé vált. Szerepelt romantikus filmekben („Madame Sousatzka”, 1988), thrillerekben („Váltságdíj”, 1996), történelmi kalandfilmekben („Maverick”, 1994) és drámai alkotásokban („Hamlet”, 1990) is. Sokoldalúsága és karizmája révén minden műfajban megállta a helyét.
Filmográfia: Színészi pályafutás
Mel Gibson filmográfiája rendkívül gazdag és változatos. Az alábbiakban áttekintjük legfontosabb színészi munkáit időrendi sorrendben:
| Film címe (eredeti) | Film címe (magyar) | Gibson szerepe | Megjelenés éve |
|---|---|---|---|
| Summer City | Nyári város | Scollop | 1977 |
| Mad Max | Mad Max | Max Rockatansky | 1979 |
| Tim | Tim | Tim | 1979 |
| The Chain Reaction | A láncreakció | Mellékszerep | 1980 |
| Mad Max 2 | Mad Max 2: Az országúti harcos | Max Rockatansky | 1981 |
| Gallipoli | Gallipoli | Frank Dunne | 1981 |
| Attack Force Z | Z Kommandó | Captain P.G. Kelly | 1982 |
| The Year of Living Dangerously | A veszélyes élet éve | Guy Hamilton | 1982 |
| The Bounty | A Bounty | Fletcher Christian | 1984 |
| The River | A folyó | Tom Garvey | 1984 |
| Mrs. Soffel | Mrs. Soffel | Ed Biddle | 1984 |
| Mad Max Beyond Thunderdome | Mad Max 3: Az igazság csarnokán innen és túl | Max Rockatansky | 1985 |
| Lethal Weapon | Halálos fegyver | Martin Riggs | 1987 |
| Tequila Sunrise | Tequila napkelte | Dale McKussic | 1988 |
| Lethal Weapon 2 | Halálos fegyver 2. | Martin Riggs | 1989 |
| Bird on a Wire | Madárfészek | Rick Jarmin | 1990 |
| Air America | Air America | Gene Ryack | 1990 |
| Hamlet | Hamlet | Hamlet herceg | 1990 |
| Forever Young | Mindörökké | Daniel McCormick | 1992 |
| Lethal Weapon 3 | Halálos fegyver 3. | Martin Riggs | 1992 |
| The Man Without a Face | Az arc nélküli ember | Justin McLeod | 1993 |
| Maverick | Maverick | Bret Maverick | 1994 |
| Braveheart | Rettenthetetlen | William Wallace | 1995 |
| Pocahontas | Pocahontas | John Smith (hang) | 1995 |
| Ransom | Váltságdíj | Tom Mullen | 1996 |
| Conspiracy Theory | Összeesküvés-elmélet | Jerry Fletcher | 1997 |
| Lethal Weapon 4 | Halálos fegyver 4. | Martin Riggs | 1998 |
| Payback | Visszavágó | Porter | 1999 |
| Chicken Run | Csibefutam | Rocky (hang) | 2000 |
| The Patriot | A hazafi | Benjamin Martin | 2000 |
| What Women Want | Amit a nők akarnak | Nick Marshall | 2000 |
| We Were Soldiers | A bátrak igazsága | Lt. Col. Hal Moore | 2002 |
| Signs | Jelek | Graham Hess | 2002 |
| The Singing Detective | Az éneklő detektív | Dr. Gibbon | 2003 |
| The Passion of the Christ | A passió | – (cameo) | 2004 |
| Paparazzi | Paparazzi | – (producer) | 2004 |
| Apocalypto | Apocalypto | – (rendező) | 2006 |
| Edge of Darkness | A sötétség határán | Thomas Craven | 2010 |
| The Beaver | A hód | Walter Black | 2011 |
| Get the Gringo | Védd magad! | Driver | 2012 |
| Machete Kills | Machete gyilkol | Luther Voz | 2013 |
| The Expendables 3 | A feláldozhatók 3. | Conrad Stonebanks | 2014 |
| Blood Father | Vérző acél | John Link | 2016 |
| Hacksaw Ridge | A fegyvertelen katona | – (rendező) | 2016 |
| Daddy’s Home 2 | Apák gyesen 2. | Kurt Mayron | 2017 |
| Dragged Across Concrete | Becsületes tolvajok | Brett Ridgeman | 2018 |
| The Professor and the Madman | A professzor és az őrült | James Murray | 2019 |
| Boss Level | Főnökjáték | Col. Clive Ventor | 2021 |
| Dangerous | Veszélyes | FBI ügynök | 2021 |
| Last Looks | Utolsó pillantások | Alastair Pinch | 2022 |
| Father Stu | Apaszt | Bill Long | 2022 |
| On the Line | Vonalban | Elvis Cooney | 2022 |
| Force of Nature: The Dry 2 | A természet ereje | – | 2023 |
| Bandit | Bandit | Tommy | 2023 |
Ikonikus szerepek és alakítások
Mel Gibson pályafutása során számos emlékezetes szerepet alakított, amelyek közül néhány véglegesen beírta magát a filmtörténelembe:
🔥 Max Rockatansky (Mad Max-trilógia) – A posztapokaliptikus világ magányos harcosa, aki családja elvesztése után az igazságszolgáltatás útjára lép. Gibson ezzel a szereppel robbant be a köztudatba, és a karakter azóta is a popkultúra ikonikus figurája.
🔥 Martin Riggs (Halálos fegyver-sorozat) – Az öngyilkossági gondolatokkal küzdő, kissé őrült, de zseniális zsaru karaktere tökéletesen illett Gibsonhoz. A négy filmből álló sorozat végigkísérte karrierje jelentős részét.
🔥 William Wallace (Rettenthetetlen) – A skót szabadságharcos szerepe talán Gibson legemlékezetesebb alakítása, amelyért Oscar-díjat is kapott. A film nemcsak színészként, hanem rendezőként is elismerést hozott számára.
🔥 Benjamin Martin (A hazafi) – Az amerikai függetlenségi háború idején játszódó filmben egy békeszerető farmert alakít, aki kénytelen fegyvert fogni, amikor a háború eléri az otthonát.
🔥 Graham Hess (Jelek) – M. Night Shyamalan filmjében egy hitét vesztett lelkészt játszik, aki földönkívüli invázióval szembesül. Ez az alakítás megmutatta Gibson drámai képességeit is.
Rendezői pályafutás: A kamera másik oldalán
Gibson rendezőként is jelentős nyomot hagyott a filmművészetben. Első rendezése az 1993-as „Az arc nélküli ember” volt, amelyben a főszerepet is ő játszotta. A film egy sebhelyes tanár és egy fiatal fiú barátságáról szól, és már ekkor megmutatkozott Gibson érzékenysége a komplex emberi kapcsolatok ábrázolásában.
„A film nem csupán szórakoztatás, hanem lehetőség arra, hogy tükröt tartsunk a társadalom elé, és olyan kérdéseket vessünk fel, amelyekről másként nehéz lenne beszélni.”
Igazi áttörést rendezőként azonban a „Rettenthetetlen” (1995) hozta meg számára. A skót függetlenségi háborúról szóló epikus alkotás nemcsak kasszasiker lett, hanem a kritikusok elismerését is kivívta. A film 10 Oscar-jelölést kapott, és végül 5 díjat nyert el, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó elismerést. Gibson rendezői stílusát a látványos csatajelenetek, az érzelmi töltet és a történelmi hűségre való törekvés jellemezte.
Vitatott alkotások
Gibson rendezői munkásságának talán legvitatottabb, ugyanakkor legnagyobb hatású darabja „A passió” (2004), amely Jézus Krisztus szenvedéstörténetét mutatja be rendkívül naturális módon. A film hatalmas vitákat váltott ki: egyesek művészi mesterműként, mások túlzottan erőszakos, sőt antiszemita alkotásként értékelték. Anyagi szempontból azonban kétségtelen siker volt, hiszen a mindössze 30 millió dolláros költségvetésű film több mint 600 millió dolláros bevételt hozott világszerte.
A következő rendezése, az „Apocalypto” (2006) a maja civilizáció hanyatlásának időszakában játszódik. A film teljes egészében maja nyelven készült, ami szintén Gibson kísérletező kedvét mutatja. Az erőszakos jelenetek itt is dominálnak, de a kritikusok elismerték a film vizuális erejét és történetmesélésének intenzitását.
Gibson rendezői karrierjében hosszú szünet következett, ami részben a személyes botrányaival magyarázható. Csak 2016-ban tért vissza a „A fegyvertelen katona” című háborús drámával, amely Desmond Doss történetét meséli el, aki a második világháborúban fegyver nélkül szolgált katonaként, és számos bajtársát mentette meg. A film 6 Oscar-jelölést kapott, és 2 díjat nyert el, jelezve Gibson visszatérését a filmművészet élvonalába.
| Film címe (eredeti) | Film címe (magyar) | Megjelenés éve | Fontosabb díjak és jelölések |
|---|---|---|---|
| The Man Without a Face | Az arc nélküli ember | 1993 | – |
| Braveheart | Rettenthetetlen | 1995 | 5 Oscar-díj (Legjobb film, Legjobb rendező) |
| The Passion of the Christ | A passió | 2004 | 3 Oscar-jelölés |
| Apocalypto | Apocalypto | 2006 | 3 Oscar-jelölés |
| Hacksaw Ridge | A fegyvertelen katona | 2016 | 6 Oscar-jelölés, 2 Oscar-díj |
Magánélete és botrányai
Mel Gibson magánélete legalább annyira viharos volt, mint filmes karrierje. 1980-ban vette feleségül Robyn Moore-t, akivel 28 éven át éltek házasságban, és hét gyermekük született. A házasság 2009-ben ért véget, a válás pedig a hollywoodi történelem egyik legdrágább szakításaként vonult be a köztudatba – Gibson vagyonának felét, becslések szerint 425 millió dollárt kellett átadnia volt feleségének.
A 2000-es évek közepétől kezdve Gibson neve egyre inkább a botrányokkal fonódott össze. 2006-ban ittas vezetés miatt tartóztatták le, és az őt letartóztató rendőröknek antiszemita megjegyzéseket tett. Az incidens súlyosan megtépázta a hírnevét, és sok hollywoodi szakember megszakította vele a kapcsolatot.
„A megbocsátás nem a másik emberért van, hanem önmagunkért – a harag és a neheztelés olyan teher, amit egyszerűen nem érdemes cipelni.”
2010-ben újabb botrányba keveredett, amikor nyilvánosságra kerültek volt barátnőjével, Oksana Grigorievával folytatott telefonbeszélgetéseinek felvételei, amelyekben fenyegető és rasszista megjegyzéseket tett. Ez a botrány tovább rontotta Gibson megítélését, és hosszú időre gyakorlatilag persona non gratává tette őt Hollywoodban.
Visszatérés és megváltás?
Az elmúlt évtizedben Gibson fokozatosan próbált visszatérni a filmvilágba. A „A fegyvertelen katona” sikere részben rehabilitálta a szakma szemében, bár továbbra is megosztó személyiség maradt. Színészként is újra aktívabbá vált, bár a korábbi A-listás státuszát nem sikerült visszaszereznie.
Gibson nyilvánosan bocsánatot kért korábbi viselkedéséért, és több interjúban is beszélt alkoholproblémáiról és személyes démonairól. Egyesek szerint őszintén megbánta tetteit és megváltozott, mások szkeptikusak maradtak, és úgy vélik, hogy bizonyos kijelentései és tettei megbocsáthatatlanok.
Művészi örökség és hatás
Függetlenül a személyes botrányoktól, Mel Gibson vitathatatlan nyomot hagyott a filmművészetben. Színészként számos ikonikus karaktert alkotott meg, rendezőként pedig olyan filmeket készített, amelyek mind vizuálisan, mind tartalmilag maradandóak.
Rendezői stílusát az erőteljes képi világ, az intenzív érzelmi töltet és a gyakran naturális erőszak-ábrázolás jellemzi. Filmjeiben visszatérő téma a hit, az áldozatvállalás és a megváltás keresése, ami valószínűleg összefügg személyes katolikus hitével is.
„A nagy történetek mindig az emberi lélek mélységeiről szólnak – a küzdelemről, a bukásról és a felemelkedésről. Ezekben a történetekben mindannyian megtalálhatjuk magunkat.”
Gibson hatása a mai filmrendezőkre is jelentős. A „Rettenthetetlen” csatajelenetei új standardot állítottak fel a háborús filmek készítésében, „A passió” pedig megmutatta, hogy egy vallási témájú film is lehet kasszasiker és művészileg értékes alkotás.
Ellentmondásos örökség
Gibson öröksége azonban ellentmondásos marad. Egyrészt ott vannak a kiváló filmjei, amelyek generációk számára jelentenek maradandó élményt, másrészt a botrányai, amelyek sokak szemében beárnyékolják művészi teljesítményét.
Ez az ellentmondás teszi Gibson esetét különösen érdekessé a filmtörténetben. Képes-e a közönség és a szakma elválasztani a művészt az embertől? Megbocsáthatók-e bizonyos kijelentések és cselekedetek a művészi teljesítmény fényében? Ezek olyan kérdések, amelyekre nincs egyértelmű válasz, és amelyek Gibson esetében különösen élesen vetődnek fel.
Az új évezred kihívásai
Az ezredforduló után Gibson karrierje jelentős változásokon ment keresztül. Színészként továbbra is aktív maradt, de a korábbi szupersztár státusza megváltozott. Rendezőként azonban továbbra is figyelemreméltó alkotásokat hozott létre.
A 2000-es évek elején olyan sikeres filmekben szerepelt, mint a „Jelek” (2002) és „A bátrak igazsága” (2002), amelyek bizonyították, hogy még mindig képes közönséget vonzani a mozikba. Ezek a filmek azonban már nem érték el korábbi sikereinek mércéjét.
„A kreativitás nem ismer határokat, csak azokat, amelyeket mi magunk állítunk fel – a legnagyobb kihívás mindig az, hogy merjünk túllépni a saját korlátainkon.”
A botrányai után Gibson hosszú ideig nem kapott jelentős szerepeket a nagy hollywoodi stúdióktól. Ehelyett kisebb független produkciókban tűnt fel, vagy saját produkciós cégén keresztül valósította meg filmjeit. Ez a kényszerű váltás azonban lehetőséget adott számára, hogy újfajta szerepekben próbálja ki magát, és más oldaláról mutatkozzon be a közönségnek.
Újrafelfedezés és kísérletezés
Az utóbbi években Gibson ismét aktívabbá vált mind színészként, mind rendezőként. Szerepelt akció-thrillerekben („Vérző acél”, 2016), vígjátékokban („Apák gyesen 2.”, 2017), és drámai alkotásokban is („A professzor és az őrült”, 2019).
Ezek a filmek vegyes fogadtatásban részesültek, de mutatják Gibson eltökéltségét, hogy folytassa színészi karrierjét. Rendezőként „A fegyvertelen katona” sikere után újabb projekteken kezdett dolgozni, bár ezek közül még nem került bemutatásra újabb film.
Gibson pályafutása jól példázza a hollywoodi hírnév mulandóságát és a második esélyek lehetőségét is. Karrierje során többször is képes volt újra feltalálni magát, és a mélypontokról visszakapaszkodni – szakmailag legalábbis.
Művészi stílus és témák
Mel Gibson filmjeit – akár színészként, akár rendezőként – jellegzetes stílusjegyek és visszatérő témák jellemzik. Színészként gyakran alakított olyan karaktereket, akik valamilyen személyes tragédián mennek keresztül, majd ebből merítve erőt, a megváltás vagy a bosszú útjára lépnek.
Rendezőként filmjei gyakran foglalkoznak a hit, a szenvedés, az áldozatvállalás és a megváltás témáival. Vizuális stílusára jellemző az erőteljes képi világ, a látványos, gyakran naturális módon ábrázolt erőszak, és a részletgazdag történelmi rekonstrukció.
Gibson filmjeiben fontos szerepet játszik a kulturális és történelmi hitelesség. Az „Apocalypto” esetében például ragaszkodott ahhoz, hogy a szereplők az eredeti maja nyelven beszéljenek, „A passió” esetében pedig arámi és latin nyelvű párbeszédeket használt. Ez a fajta autenticitásra való törekvés megkülönbözteti őt sok más hollywoodi rendezőtől.
„A film akkor éri el célját, ha nem csupán szórakoztat, hanem elgondolkodtat és érzelmeket vált ki – ha a néző másként lép ki a moziból, mint ahogyan bement.”
A szenvedés ábrázolása
Gibson filmjeiben gyakran központi szerepet kap a fizikai és lelki szenvedés ábrázolása. „A passió” talán a legszélsőségesebb példa erre, ahol Jézus kínzását és keresztre feszítését rendkívül naturális módon mutatja be. De hasonló elemeket találunk a „Rettenthetetlen” csatajeleneteiben vagy az „Apocalypto” áldozati rituáléiban is.
Ez a fajta ábrázolás megosztó: egyesek szerint szükségtelen és öncélú, mások szerint viszont éppen ez adja meg filmjeinek érzelmi erejét és hatását. Gibson maga többször is kifejtette, hogy a szenvedés realisztikus ábrázolásával célja az, hogy a nézőt érzelmileg bevonja a történetbe, és átéreztesse vele a főhősök megpróbáltatásait.
Hatása a filmiparra
Mel Gibson, ellentmondásos személyisége ellenére, jelentős hatást gyakorolt a filmiparra. A „Mad Max” és a „Halálos fegyver” sorozatok új standardokat állítottak fel a műfajukban, és számos későbbi film számára szolgáltak mintaként.
Rendezőként is maradandó nyomot hagyott, különösen a történelmi filmek területén. A „Rettenthetetlen” csatajelenetei forradalmasították a háborús jelenetek ábrázolását, és hatásuk számos későbbi filmben felfedezhető, a „Gladiátor”-tól a „Trója”-ig.
„A passió” sikere megmutatta, hogy létezik piaci igény a vallási témájú filmekre is, ha azokat kellő művészi igénnyel és érzelmi töltettel készítik el. A film után számos bibliai témájú alkotás készült, bár egyik sem ért el hasonló sikert.
Gibson független producerként is jelentős: „A passió” és az „Apocalypto” is nagyrészt saját finanszírozásban készült, bizonyítva, hogy a nagy stúdióktól függetlenül is lehet sikeres és művészileg értékes filmeket készíteni.
A jövő perspektívái
Az elmúlt években Gibson fokozatosan visszatért a filmvilágba, bár már nem ugyanolyan pozícióban, mint karrierje csúcsán. Színészként továbbra is aktív, és több rendezői projekten is dolgozik.
Jelenleg egyik legambiciózusabb tervezett rendezése a „Feltámadás”, amely „A passió” folytatása lenne, és Jézus feltámadását mutatná be. A projekt azonban egyelőre fejlesztési fázisban van, és nem tudni, mikor kerülhet megvalósításra.
Gibson egy másik nagyszabású tervezett rendezése a „The Wild Bunch” remake-je, Sam Peckinpah klasszikus westernjének újragondolása. Ez a projekt is évek óta fejlesztés alatt áll, és még bizonytalan a sorsa.
Színészként Gibson továbbra is vállal szerepeket, bár már nem ő a nagy hollywoodi produkciók első számú választása. Ehelyett gyakran kisebb költségvetésű filmekben, karakterszerepekben láthatjuk, vagy olyan produkciókban, amelyeket saját cége finanszíroz részben vagy egészben.
Gibson karrierje jól példázza a hollywoodi hírnév komplexitását és mulandóságát, valamint azt, hogy a személyes botrányok hogyan befolyásolhatják egy művész szakmai megítélését. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy a valódi tehetség és eltökéltség képes túlélni a legnehezebb időszakokat is.
Gyakran Ismételt Kérdések
Mel Gibson hány Oscar-díjat nyert pályafutása során?
Mel Gibson két Oscar-díjat nyert, mindkettőt a „Rettenthetetlen” című filmért 1996-ban: a legjobb rendezőnek és a legjobb filmnek járó díjat (utóbbit producerként).
Miért költözött Mel Gibson családja Ausztráliába?
A Gibson család 1968-ban költözött Ausztráliába, részben azért, mert Mel édesapja, Hutton Gibson szerette volna elkerülni, hogy fiait besorozzák a vietnámi háborúba. Emellett Hutton Gibson egy munkahelyi balesetben jelentős kártérítést kapott, ami lehetővé tette a költözést.
Milyen nyelven beszélnek „A passió” című filmben?
„A passió” című filmben a szereplők főként arámi és latin nyelven beszélnek, kisebb részben pedig ókori héberül. Gibson a történelmi hitelesség érdekében ragaszkodott ezekhez a nyelvekhez.
Mel Gibson melyik filmjében játszott először rendezőként is?
Gibson első rendezése az 1993-as „Az arc nélküli ember” (The Man Without a Face) volt, amelyben a főszerepet is ő játszotta. A film egy sebhelyes tanár és egy fiatal fiú barátságáról szól.
Mi volt Mel Gibson legnagyobb bevételt hozó filmje?
„A passió” (The Passion of the Christ) volt Gibson legnagyobb bevételt hozó filmje, amely világszerte több mint 600 millió dolláros bevételt hozott a mindössze 30 millió dolláros költségvetéséhez képest.
Hány gyermeke van Mel Gibsonnak?
Mel Gibsonnak összesen kilenc gyermeke van: hét gyermeke született első feleségétől, Robyn Moore-tól, egy lánya Oksana Grigorievától, és egy lánya jelenlegi partnerétől, Rosalind Ross-tól.
