Mindig is lenyűgözött a thriller műfaj különleges képessége, ahogyan egyszerre tudja megragadni a figyelmemet és felgyorsítani a szívverésemet. Az a feszültség, amit egy jól megkomponált thriller okoz, egyfajta biztonságos veszélyérzetet kelt – olyan élményt nyújt, ami egyszerre ijesztő és felszabadító. Amikor a nap végén leülök egy ilyen film elé, tudom, hogy néhány óráig minden más háttérbe szorul, csak a képernyőn kibontakozó történet és az általa kiváltott érzések maradnak.
A thriller műfaj lényege a folyamatos feszültségkeltés, a néző érzelmi bevonása és a váratlan fordulatok mesteri alkalmazása. Vannak, akik a pszichológiai thrillereket kedvelik, ahol az emberi elme sötét zugaiba nyerhetünk betekintést, mások a krimivel ötvözött változatot részesítik előnyben, ahol a nyomozás és a rejtélyek megoldása áll a középpontban. A politikai thrillerek összeesküvés-elméletei vagy a techno-thrillerek modern veszélyei ugyanúgy képesek lekötni a figyelmet, mint a klasszikus „macska-egér játék” alapú történetek.
Az alábbi válogatásban tíz olyan thriller filmet mutatok be, amelyek mindegyike a műfaj egy-egy kiemelkedő darabja. Nem egyszerűen csak felsorolom ezeket az alkotásokat, hanem részletesen kitérek arra is, miért érdemes megnézned őket, milyen különleges rendezői vagy színészi megoldások teszik emlékezetessé, és milyen hatást gyakorolhatnak rád. Akár a műfaj rajongója vagy, akár csak most ismerkedsz vele, garantáltan találsz olyan filmet a listán, ami napokig nem hagy nyugodni.
A feszültség mesterei: 10 kihagyhatatlan thriller
A thriller műfaj egyik legfontosabb ismérve a feszültségteremtés képessége. Azok a filmek, amelyek ezt tökélyre fejlesztik, örökre belevésődnek az emlékezetünkbe, és újranézéskor is képesek ugyanazt a borzongást kiváltani, mint első alkalommal.
„A jó thriller nem attól félelmetes, amit megmutat, hanem attól, amit a néző képzeletére bíz. A legmélyebb félelmek azok, amiket mi magunk teremtünk a fejünkben.”
A következő tíz film mindegyike mesterien játszik az idegeinken, miközben különböző módszerekkel éri el a kívánt hatást. Van köztük olyan, amely lassú építkezéssel, fokozatosan növeli a feszültséget, és olyan is, amely váratlan fordulatokkal tartja folyamatos bizonytalanságban a nézőt.
A Bárányok hallgatnak – A pszichológiai thriller etalonja
A thriller műfaj egyik meghatározó alkotása, amely 1991-es megjelenése óta is etalonnak számít. Jonathan Demme rendezése nem csupán a műfaj, de a filmtörténet egyik legkiemelkedőbb darabja, amely öt Oscar-díjat söpört be, köztük a legjobb film, legjobb rendező és mindkét főszereplő kategóriában.
A történet középpontjában Clarice Starling FBI-gyakornok áll, aki egy sorozatgyilkos elfogásához kénytelen egy másik, bebörtönzött sorozatgyilkos, Dr. Hannibal Lecter segítségét kérni. A két karakter közötti pszichológiai játszma legalább annyira félelmetesen izgalmas, mint maga a nyomozás.
A film különlegessége a feszültségteremtés egyedülálló módszere: a kamera gyakran premier plánban mutatja a szereplők arcát, mintha folyamatosan behatolna a személyes terükbe, növelve ezzel a néző kényelmetlenségérzetét. A cselekmény során végig jelen van egy nyomasztó, klausztrofób hangulat, amelyet a sötét, szűk terek (börtöncella, szűk folyosók, pince) vizuális megjelenítése tovább erősít.
Anthony Hopkins alakítása Hannibal Lecterként pedig olyan ikonikus, hogy mindössze 16 percnyi képernyőidő elég volt számára a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar megszerzéséhez. A film nem a véres jelenetek sokaságával sokkolja a nézőt, hanem az emberi elme sötét oldalának bemutatásával, és azzal, hogy mennyire vékony a határ a zseni és az őrült között.
Se7en – A bűn és büntetés sötét oldala
David Fincher 1995-ös remekműve a noir thrillerek új generációjának egyik alapköve. A film két nyomozó – a nyugdíj előtt álló, kiábrándult William Somerset és a lelkes, idealista David Mills – történetét követi, akik egy olyan sorozatgyilkos után nyomoznak, aki a hét főbűn alapján választja ki és bünteti áldozatait.
A Se7en talán az egyik legsötétebb hangulatú thriller a listán. A folyamatos esőzés, a kopott városi környezet, a sötét színvilág mind hozzájárulnak ahhoz az apokaliptikus érzéshez, hogy egy olyan világban járunk, ahol a gonoszság mindennapos és elkerülhetetlen. Fincher rendezése mesteri módon adagolja az információkat és a sokkoló elemeket, miközben végig fenntartja a nyomasztó atmoszférát.
A film egyik legnagyobb erőssége a forgatókönyv, amely nem csak egy izgalmas nyomozást mutat be, hanem mély filozófiai kérdéseket is felvet a bűnről, büntetésről, apátiáról és a modern társadalom erkölcsi hanyatlásáról. A történet fokozatosan építkezik a megdöbbentő befejezés felé, amely a thriller műfaj egyik legemlékezetesebb és legsokkolóbb zárása.
Kevin Spacey alakítása John Doe-ként, bár viszonylag kevés képernyőidőt kap, félelmetesen hatásos, és a film utolsó harmadában játszott szerepe örökre belevésődik a néző emlékezetébe.
Hetedik érzék – A twist, ami mindent megváltoztatott
M. Night Shyamalan 1999-es áttörő filmje bebizonyította, hogy egy jól időzített csavar képes teljesen új megvilágításba helyezni egy történetet. A film egy gyermekpszichológus és egy kisfiú kapcsolatát mutatja be, aki azt állítja, hogy látja a halottakat.
A Hatodik érzék (eredeti címén The Sixth Sense) olyan thriller, amely egyszerre működik pszichológiai horrorként és érzelmes dramaként. A film lassan építkezik, fokozatosan adagolja a feszültséget, miközben a néző folyamatosan próbálja megfejteni, mi is történik valójában.
A film legnagyobb erőssége kétségkívül a híres befejezés, amely arra késztet, hogy azonnal újranézzük a filmet, immár teljesen új perspektívából. Shyamalan olyan apró részleteket helyezett el a történetben, amelyek első nézésre elkerülik a figyelmünket, de a végkifejlet ismeretében már nyilvánvalóvá válnak.
Bruce Willis visszafogott, mégis erőteljes alakítása és Haley Joel Osment megdöbbentően érett gyerekszínészi teljesítménye tökéletes összhangban vannak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a film nem csak egy trükkös thriller, hanem egy érzelmileg is mélyen ható alkotás.
„A legjobb csavarok nem csak meglepnek, hanem értelmet is adnak a történetnek. Nem pusztán sokkolni akarnak, hanem új jelentésréteget adnak a korábban látottaknak.”
A holló – Techno-thriller a modern megfigyelés árnyékában
A 2004-ben bemutatott film (eredeti címe: I, Robot) a sci-fi és a thriller elemeit ötvözi egy olyan világban, ahol a robotok mindennapjaink részévé váltak. Will Smith egy nyomozót alakít, aki egy robotszakértő halálát vizsgálja, és közben egy olyan összeesküvésre bukkan, amely az egész emberiséget veszélyezteti.
A film különlegessége, hogy miközben izgalmas nyomozást és látványos akciójeleneteket kínál, mélyebb kérdéseket is felvet a mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatban. Olyan témákat boncolgat, mint a gépek és emberek közötti határ elmosódása, a technológiától való függőségünk veszélyei, vagy a szabad akarat fogalma.
Alex Proyas rendezése vizuálisan lenyűgöző, a jövő Chicagójának ábrázolása egyszerre hihető és elgondolkodtató. A film akciójelenetei dinamikusak és innovatívak, különösen a robotok mozgásának ábrázolása volt előremutató a maga idejében.
A történet Isaac Asimov műveire épül, és bár sok tekintetben eltér az eredeti anyagtól, sikeresen megragadja az író által felvetett alapvető kérdéseket. A film nem csak egy egyszerű „emberek a gépek ellen” történet, hanem egy összetett vizsgálódás arról, hogy mi tesz minket emberré, és hogyan definiálhatjuk a tudatosságot.
Ellenséges vágyak – A manipuláció és vágy veszélyes játszmája
Az 1992-es erotikus thriller (Basic Instinct) Paul Verhoeven rendezésében a műfaj egyik legismertebb és legvitatottabb darabja. A film egy rendőrnyomozó és egy rejtélyes írónő közötti veszélyes vonzalmat mutatja be egy brutális gyilkosság kivizsgálása során.
A film a szexualitás és a hatalom összefüggéseit vizsgálja egy olyan történeten keresztül, ahol soha nem lehetünk biztosak abban, ki manipulál kit. A főszereplők közötti feszültség egyszerre erotikus és veszélyes, a film pedig mesteri módon játszik a néző elvárásaival és voyeurisztikus hajlamaival.
Sharon Stone alakítása Catherine Tramell szerepében filmtörténeti jelentőségű, a híres kihallgatási jelenet pedig a popkultúra részévé vált. A karakter a femme fatale archetípusának modern megtestesítője, aki intelligenciájával és szexualitásával egyaránt fegyverként manipulálja a körülötte lévő férfiakat.
Az Ellenséges vágyak nem csak a sokkoló jelenetek és a szexuális tartalom miatt emlékezetes, hanem a folyamatosan jelenlévő feszültség és a „ki a gyilkos” rejtély miatt is, amely egészen a film végéig fenntartja a néző érdeklődését. A befejezés pedig – a thriller műfaj legjobb hagyományait követve – nyitva hagyja a kérdést, tovább táplálva a néző bizonytalanságát.
A tégla – Beépített ügynökök veszélyes játszmája
Martin Scorsese 2006-os remekműve (The Departed) a hongkongi Szigorúan piszkos ügyek című film amerikai feldolgozása, amely a bostoni ír maffia és a rendőrség közötti macska-egér játékot mutatja be. A történet két beépített ügynök – egy rendőr a maffiában és egy maffiózó a rendőrségnél – párhuzamos történetét követi.
A film különlegessége a páratlanul erős színészgárda (Leonardo DiCaprio, Matt Damon, Jack Nicholson, Mark Wahlberg) és Scorsese mesteri rendezése, amely folyamatos feszültséget teremt. A történet során a két főszereplő élete fokozatosan összefonódik, miközben mindketten próbálják megőrizni valódi identitásukat és túlélni egy olyan világban, ahol a bizalom luxus.
A tégla nem csak egy izgalmas bűnügyi thriller, hanem mély karakterdráma is, amely az identitás, a lojalitás és az erkölcsi kompromisszumok kérdéseit járja körül. A film tempója feszes, a vágás dinamikus, és Scorsese nem fél megmutatni a gengsztervilág brutális oldalát sem.
A film egyik legnagyobb erőssége a forgatókönyv, amely tele van váratlan fordulatokkal és olyan dialógusokkal, amelyek egyszerre feszültek és humorosak. A befejezés pedig – amely sokakat meglepett – tökéletesen illeszkedik a film noir hagyományaihoz, miközben friss és megdöbbentő marad.
Harcosok klubja – A modern társadalom sötét tükre
David Fincher 1999-es kultuszfilmje (Fight Club) egy névtelen narrátor történetét meséli el, aki találkozik a karizmatikus Tyler Durdennel, és közösen megalapítják a Harcosok Klubját, amely fokozatosan egy anarchista mozgalommá nő.
A film egyszerre működik pszichológiai thrillerként és társadalomkritikaként, amely a fogyasztói kultúra, a modern férfiasság válsága és az elidegenedés témáit boncolgatja. A történet fokozatosan halad a sokkoló végkifejlet felé, miközben folyamatosan játszik a néző elvárásaival és észlelésével.
Brad Pitt és Edward Norton alakítása legendás, kettősük tökéletesen testesíti meg a modern férfi két archetípusát – a konformista, elnyomott hivatalnokot és a szabadságvágyó, ösztönös lázadót. Helena Bonham Carter szerepe pedig fontos ellenpontot képvisel ebben a férfiak uralta világban.
A Harcosok klubja vizuális stílusa innovatív és provokatív, Fincher számos filmes trükköt és szublimális üzenetet rejtett el a filmben, amelyek tovább gazdagítják az élményt az újranézések során. A film híres csavarja pedig – bár ma már sokan ismerik – első megtekintéskor képes teljesen átértelmezni az addig látottakat.
„A legjobb thrillerek nem csak szórakoztatnak, hanem tükröt tartanak a társadalom elé is. Megmutatják szorongásainkat, félelmeinket és titkos vágyainkat olyan formában, amely egyszerre vonzó és taszító.”
A sötét lovag – A szuperhősfilm, ami thriller lett
Christopher Nolan 2008-as Batman-filmje (The Dark Knight) forradalmasította a szuperhősfilmeket azzal, hogy egy komplex bűnügyi thriller keretébe helyezte őket. A film középpontjában Batman, James Gordon rendőrfőnök és Harvey Dent ügyész harca áll Gotham város alvilágával és a kaotikus Jokerrel szemben.
A film legnagyobb erőssége, hogy túllép a hagyományos szuperhős narratíván, és olyan erkölcsi dilemmákat vet fel, amelyek messze túlmutatnak a műfaj szokásos kérdésein. A Joker nem egyszerűen egy gonosz ellenfél, hanem egy anarchista filozófus, aki Gotham morális alapjait akarja lerombolni, és ezzel Batman és szövetségesei értékrendjét is próbára teszi.
Heath Ledger posztumusz Oscar-díjat nyert Joker-alakítása filmtörténeti jelentőségű, egy olyan komplex, félelmetes és mégis lenyűgöző karaktert teremtett, aki messze túlmutat a képregényes előzményeken. A film akciójelenetei látványosak és innovatívak, különösen a valódi kaszkadőrmutatványok és gyakorlati effektek használata miatt, amelyek hitelessé teszik a történetet.
Nolan rendezése feszes és intenzív, a film 150 perces játékideje ellenére egy pillanatra sem lankad a figyelem. A sötét lovag bebizonyította, hogy egy szuperhősfilm is lehet intellektuálisan stimuláló és érzelmileg megrázó thriller, amely a műfaj legjobb hagyományait követi.
Oldboy – A bosszú koreai remekműve
Park Chan-wook 2003-as filmje a koreai új hullám egyik legjelentősebb alkotása, amely egy férfi történetét meséli el, akit 15 évig tartanak fogva ismeretlen okból, majd váratlanul szabadon engedik. A főhős ezután elindul, hogy megtalálja fogvatartóját és bosszút álljon rajta.
Az Oldboy a bosszú, a bűnhődés és a megváltás témáit járja körül egy olyan történeten keresztül, amely folyamatosan meglepetéseket tartogat a néző számára. A film nem riad vissza a brutális erőszak ábrázolásától, de mindezt úgy teszi, hogy az sosem öncélú, hanem a karakter érzelmi utazásának szerves része.
A film vizuális stílusa egyedülálló, különösen emlékezetes a híres folyosó-jelenet, amelyben a főszereplő egyetlen hosszú snittben küzd meg ellenfeleivel. Park Chan-wook rendezése egyszerre lírai és brutális, a film pedig tökéletesen egyensúlyoz a művészfilm és a műfaji alkotás határán.
Az Oldboy befejezése az egyik legmegdöbbentőbb és legmegrázóbb a thriller műfaj történetében, amely teljesen új megvilágításba helyezi az addig látottakat, és sokáig kísérti a nézőt a film megtekintése után is.
Sikoly – A horror és a thriller tökéletes elegye
Wes Craven 1996-os filmje (Scream) egyszerre tisztelgés a slasher horrorfilmek előtt és azok dekonstrukciója. A történet egy sorozatgyilkos körül forog, aki egy kisváros tinédzsereit veszi célba, miközben a horrorfilmek szabályaira hivatkozik.
A Sikoly különlegessége, hogy miközben követi a műfaj konvencióit, folyamatosan reflektál is rájuk, ezzel meta-thrillerré válva. A film karakterei ismerik a horrorfilmek szabályait, és próbálnak ezek szerint cselekedni – vagy éppen ellenük –, ami újszerű réteget ad a történetnek.
A film izgalmas és félelmetes, de közben intelligens és gyakran humoros is. Craven rendezése tökéletesen egyensúlyoz a különböző hangulatok között, a film pedig egyszerre működik hatásos thrillerként és a műfaj kommentárjaként.
A Sikoly hatása a későbbi horror és thriller filmekre felbecsülhetetlen, a film újradefiniálta a műfajt a ’90-es években, és bebizonyította, hogy egy populáris thriller is lehet önreflexív és intellektuálisan stimuláló.
„A műfaji konvenciók ismerete nem gyengíti, hanem erősíti a thriller hatását. Amikor tudjuk, mire számíthatunk, az alkotók játszhatnak az elvárásainkkal, és még nagyobb meglepetéseket okozhatnak.”
A thriller műfaj különböző arcai
A fent bemutatott tíz film mindegyike a thriller műfaj egy-egy különböző aspektusát képviseli, bizonyítva, hogy mennyire sokszínű és változatos ez a kategória. Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy az egyes filmek a műfaj mely alműfaját képviselik leginkább:
| Film címe | Thriller alműfaj | Különleges jellemzők |
|---|---|---|
| A Bárányok hallgatnak | Pszichológiai thriller | Mély karakterábrázolás, mentális játszmák |
| Se7en | Noir thriller | Sötét atmoszféra, erkölcsi kérdések |
| Hetedik érzék | Természetfeletti thriller | Meglepő csavar, pszichológiai mélység |
| A holló | Techno-thriller | Sci-fi elemek, társadalmi kérdések |
| Ellenséges vágyak | Erotikus thriller | Szexualitás és hatalom összefonódása |
| A tégla | Bűnügyi thriller | Kettős ügynökök, identitáskérdések |
| Harcosok klubja | Pszichológiai thriller | Társadalomkritika, tudathasadás |
| A sötét lovag | Akció-thriller | Morális dilemmák, komplex antagonista |
| Oldboy | Bosszú-thriller | Kulturális különbségek, vizuális innováció |
| Sikoly | Horror-thriller | Meta-narratíva, műfaji konvenciók |
Rendezői technikák a feszültségteremtésben
A thriller filmek rendezői különböző technikákat alkalmaznak a feszültség megteremtésére és fenntartására. Ezek ismerete segíthet jobban értékelni a műfaj alkotásait, és megérteni, miért is érezzük magunkat olyan kellemesen kellemetlenül egy-egy jó thriller nézése közben.
🔍 Információadagolás: A jó thriller soha nem árul el mindent egyszerre. A rendezők gondosan adagolják az információkat, hogy a néző folyamatosan találgasson, és próbálja összerakni a kirakós darabjait.
⏱️ Időkezelés: A feszültség gyakran az idővel való játékból ered. Lehet ez egy visszaszámlálás, egy határidő közeledése, vagy éppen az idősíkok közötti váltogatás, amely bizonytalanságban tartja a nézőt.
🔊 Hanghasználat: A zenei aláfestés, a környezeti hangok vagy éppen a csend stratégiai használata mind kulcsfontosságú a thriller műfajban. Gondoljunk csak A Bárányok hallgatnak börtönjeleneteinek nyomasztó csendjére vagy a Sikoly ikonikus zenei témájára.
📷 Kamerahasználat: A szubjektív kameraállás, amely a néző számára korlátozott információt biztosít, a szűk terek klausztrofób bemutatása vagy éppen a lassú, kígyózó kameramozgások mind a feszültségteremtés eszközei.
🎭 Színészi játék: A visszafogott, mégis intenzív alakítások általában hatásosabbak a thriller műfajban, mint a túlzó játék. Anthony Hopkins minimális mimikával is képes félelmet kelteni, míg Heath Ledger Jokere a kiszámíthatatlanságával hat.
„A feszültség nem a robbanásban rejlik, hanem a gyutacs sistergésében. Nem abban, ami történik, hanem abban, ami bármikor megtörténhet.”
Mitől lesz emlékezetes egy thriller?
A thriller műfaj népszerűsége töretlen, de mi az, ami miatt egyes alkotások kiemelkednek a tömegből, és évtizedekkel a bemutatásuk után is beszélünk róluk? Az alábbi táblázat összefoglalja azokat a kulcselemeket, amelyek a legemlékezetesebb thrillereket jellemzik:
| Kulcselem | Leírás | Példa a listáról |
|---|---|---|
| Ikonikus antagonista | Olyan ellenfél, aki nem csak félelmetes, de valamilyen módon lenyűgöző is | Hannibal Lecter (A Bárányok hallgatnak), Joker (A sötét lovag) |
| Váratlan fordulat | Olyan csavar a történetben, amely teljesen új megvilágításba helyezi az addig látottakat | Hetedik érzék, Harcosok klubja |
| Morális dilemma | Olyan helyzet, ahol nincs egyértelmű jó válasz, és a karakterek (valamint a néző) kénytelenek szembesülni saját értékrendjükkel | Se7en, A tégla |
| Vizuális innováció | Olyan képi világ vagy rendezői megoldás, amely újszerű és emlékezetes | Oldboy folyosó-jelenete, Harcosok klubja szublimális képei |
| Kulturális hatás | A film hatása túlmutat önmagán, és beépül a popkultúrába | „Quid pro quo” (A Bárányok hallgatnak), „Mi a dobozban?” (Se7en) |
Hogyan nézzünk thriller filmet?
A thriller műfaj különleges élményt nyújt, de ahhoz, hogy ezt maximálisan ki tudjuk élvezni, érdemes néhány szempontot figyelembe venni:
- Teremts megfelelő környezetet: A thrillerek ideális esetben sötét, csendes környezetben, nagyképernyőn nézve érvényesülnek a legjobban. Ha lehetőséged van rá, kapcsold ki a telefonod és kerüld a megszakításokat.
- Figyelj a részletekre: A jó thrillerek gyakran apró nyomokat, utalásokat rejtenek el, amelyek később fontossá válnak. Érdemes aktívan nézni ezeket a filmeket, és próbálni összerakni a kirakóst.
- Engedd, hogy manipuláljanak: A thriller lényege, hogy játszik az érzéseinkkel, manipulálja a várakozásainkat. Engedd át magad ennek az élménynek, ne próbálj túlságosan kívül maradni vagy „okosabb lenni” a filmnél.
- Ne olvass spoilereket: A thriller műfaj különösen érzékeny a spoilerekre, hiszen a váratlan fordulatok és a feszültség kulcsfontosságúak. Ha lehet, úgy nézd meg ezeket a filmeket, hogy előtte nem tudsz róluk túl sokat.
- Beszélj róla másokkal: A thriller filmek gyakran felvetnek olyan kérdéseket vagy dilemmákat, amelyekről érdemes beszélgetni. A film megtekintése utáni eszmecsere segíthet feldolgozni a látottakat és új perspektívákat fedezhet fel.
„A legjobb thrillerek nem érnek véget a stáblista indulásával. Tovább élnek a gondolatainkban, álmainkban, beszélgetéseinkben – és néha az éjszakai szorongásainkban is.”
A thriller műfaj jövője
Miközben a fenti lista klasszikus és modern alkotásokat egyaránt tartalmaz, a thriller műfaj folyamatosan fejlődik és alakul. Az utóbbi években olyan új irányzatok jelentek meg, mint a szociális thriller (Tűnj el!, Élősködők), amely társadalmi kérdéseket helyez a középpontba, vagy az újabb technológiai thrillerek, amelyek a közösségi média és a digitális megfigyelés veszélyeit tematizálják.
A streaming szolgáltatások térnyerésével a hosszabb formátumú, sorozat-thrillerek is egyre népszerűbbek, amelyek több időt biztosítanak a karakterek és a feszültség kibontakoztatására. Eközben a nemzetközi thriller filmek – különösen a koreai, skandináv és latin-amerikai alkotások – egyre nagyobb figyelmet kapnak világszerte, új perspektívákat és kulturális kontextusokat hozva a műfajba.
Akármelyik irányba is fejlődik a műfaj, egy dolog biztos: amíg az emberek szeretnek biztonságos környezetben borzongani, addig a thriller filmek továbbra is a filmművészet egyik legnépszerűbb és legizgalmasabb területét fogják képviselni.
Bármelyik filmet is választod a fenti listáról, garantáltan egy olyan élményben lesz részed, amely próbára teszi az idegeidet, megdolgoztatja az agyadat, és talán még napokig nem hagy nyugodni. És végső soron nem ez-e a jó thriller definíciója?
