Az „Egek Ura” egy olyan történet, amely egyszerre szól a kapcsolatok értékéről és a modern üzleti világ ridegségéről. Főhőse, Ryan Bingham, egy vállalati leépítésekre specializálódott szakember, aki életének nagy részét repülőgépeken és hotelszobákban tölti, miközben mások elbocsátását intézi. A film különlegessége, hogy több nézőpontból közelíti meg a sikert, a karriert és az emberi kapcsolatokat – rávilágítva arra, hogy a látszólag tökéletes élet mennyire üres lehet valódi kötődések nélkül.
A következőkben részletesen bemutatom az „Egek Ura” szereplőgárdáját, különös tekintettel George Clooney alakítására, valamint a film által felvetett társadalmi kérdésekre. Megvizsgáljuk, hogyan ábrázolja a rendező a gazdasági válság emberi oldalát, és milyen módon kérdőjelezi meg a modern üzleti élet értékrendjét. Szó lesz a film vizuális megoldásairól, zenei világáról, és arról is, miért tekinthető ez az alkotás a 2000-es évek egyik legfontosabb társadalmi drámájának.
A film kulcsszereplői és alakítóik
Az „Egek Ura” sikere nagymértékben köszönhető a kiváló szereposztásnak, amelyben Hollywood elismert színészei mellett feltörekvő tehetségek is helyet kaptak. A szereplőgárda tökéletes összhangban működött, és mindannyian hozzájárultak a film autentikus hangulatához.
| Szereplő | Színész | Karakter leírása |
|---|---|---|
| Ryan Bingham | George Clooney | Vállalati leépítési szakértő, aki életét repülőtereken és hotelekben tölti |
| Alex Goran | Vera Farmiga | Üzletasszony, Ryan útitársa és szerelme, aki hasonló életmódot folytat |
| Natalie Keener | Anna Kendrick | Fiatal, ambiciózus pályakezdő, aki új módszereket akar bevezetni a cégnél |
| Craig Gregory | Jason Bateman | Ryan főnöke, a CTC vállalat vezetője |
| Jim Miller | Sam Elliott | Pilóta, akivel Ryan megismerkedik |
| Julie Bingham | Melanie Lynskey | Ryan húga, akinek esküvőjére hazatér |
| Kara Bingham | Amy Morton | Ryan másik testvére |
| Bob | J.K. Simmons | Elbocsátott alkalmazott |
| Maynard Finch | Sam Elliott | Légitársasági pilóta |
| Karen Barnes | Tamala Jones | Elbocsátott alkalmazott |
Az „Egek Ura” szereplőgárdája nemcsak a főszereplők révén kiemelkedő, hanem a kisebb szerepekben feltűnő színészek miatt is. A film különlegessége, hogy valódi elbocsátott munkavállalókat is szerepeltetett bizonyos jelenetekben, ami különleges hitelességet adott a történetnek.
„A legszabadabb ember az, akinek semmije sincs. Nincs háza, nincs családja, nincs kötődése. Csak akkor jössz rá, milyen súlyos is a hátizsákod, amikor elkezded cipelni.”
George Clooney mint Ryan Bingham
George Clooney karrierjének egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtja Ryan Bingham szerepében. A színész, aki addigra már számos sikeres filmben bizonyított, tökéletesen testesíti meg a látszólag magabiztos, valójában azonban érzelmileg kiüresedett üzletembert.
Clooney karaktere egy olyan férfi, aki szakmájává tette az elbocsátásokat. Munkája során emberek ezreivel közli, hogy elvesztették az állásukat, mindezt a lehető legprofesszionálisabb és legkevésbé fájdalmas módon. Ryan életfilozófiája a kötelékektől való mentesség – előadásokat is tart arról, hogyan szabaduljunk meg az életünket „lehúzó” kapcsolatoktól és tárgyaktól.
A színész rendkívüli érzékenységgel ábrázolja azt a folyamatot, ahogy karaktere fokozatosan ráébred életmódja ürességére. Clooney játéka azért is kiemelkedő, mert a legapróbb gesztusokkal, tekintetekkel képes közvetíteni Ryan belső vívódását, miközben fenntartja a karakter külső magabiztosságát.
A karakter belső útja
Ryan Bingham karakterfejlődése az „Egek Ura” központi eleme. Kezdetben úgy tűnik, tökéletesen elégedett életével:
🌟 Tízmillió repült mérföld összegyűjtése a célja
🌟 Büszke arra, hogy minimális személyes kapcsolattal rendelkezik
🌟 Szakértője annak, hogyan lehet a lehető leghatékonyabban utazni
🌟 Életfilozófiáját motivációs előadásokban osztja meg
🌟 Identitását teljes mértékben a munkájára és utazó életmódjára építi
Clooney alakításának ereje abban rejlik, ahogyan fokozatosan feltárja a karakter páncélja mögötti sebezhetőséget. Ryan találkozása Alex Gorannal (Vera Farmiga) és a fiatal kollégával, Natalie Keenerrel (Anna Kendrick) olyan folyamatot indít el benne, amely során kénytelen szembenézni életmódja következményeivel.
„Néha az élet arra kényszerít, hogy megálljunk és újraértékeljük a prioritásainkat. A kérdés csak az, készen állunk-e szembenézni azzal, amit találunk.”
Clooney alakítása azért is kiemelkedő, mert nem esik a túljátszás csapdájába. Ryan átalakulása finom és fokozatos – éppen olyan, mint a valódi életben. A színész Golden Globe-díjat nyert és Oscar-jelölést kapott ezért a szerepért, ami jól mutatja, mennyire értékelték a szakmában ezt az árnyalt karakterábrázolást.
A film társadalmi kontextusa
Az „Egek Ura” 2009-es megjelenése nem véletlen egybeesés a gazdasági világválsággal. Jason Reitman rendező tudatosan helyezte a történetet ebbe a kontextusba, és a film így többrétegű kommentárrá vált a kor társadalmi-gazdasági helyzetéről.
Gazdasági válság emberi szemszögből
A 2008-ban kezdődött gazdasági összeomlás milliókat fosztott meg a munkahelyüktől világszerte. Az „Egek Ura” ezt a jelenséget nem száraz statisztikákon keresztül, hanem emberi sorsokon át mutatja be. Ryan munkája – az elbocsátások végrehajtása – közvetlen kapcsolatot teremt a válság következményeivel.
A film különleges módszert alkalmazott a hitelesség érdekében: a St. Louis és Detroit környékén forgatott elbocsátási jelenetekben valódi, nemrég munkanélkülivé vált emberek is szerepeltek. Nekik azt a feladatot adták, hogy játsszák el, mit mondtak volna, ha lehetőségük nyílik kifejezni érzéseiket elbocsátásukkor. Ez a megoldás rendkívüli érzelmi töltetet adott ezeknek a jeleneteknek.
| Társadalmi téma | Megjelenése a filmben |
|---|---|
| Munkanélküliség | Elbocsátási jelenetek, valódi munkanélküliekkel |
| Technológiai változás | Natalie új, videokonferenciás elbocsátási módszere |
| Elidegenedés | Ryan izolált életmódja, repülőtereken és hotelekben |
| Család értéke | Ryan húgának esküvője, a gyökerek fontossága |
| Vállalati kultúra | A CTC cég működése, a leépítések „professzionális” kezelése |
Technológia és emberi kapcsolatok
A film másik fontos társadalmi kommentárja a technológia térnyerése és ennek hatása az emberi kapcsolatokra. Natalie karaktere egy olyan új rendszert akar bevezetni, amely videokonferenciákon keresztül bonyolítaná le az elbocsátásokat, kiiktatva a személyes találkozást. Ez a megoldás költséghatékony lenne, de Ryan szerint nélkülözi az emberi méltóságot.
„A technológia közelebb hoz minket egymáshoz, miközben távolabb taszít. Talán nem az a kérdés, hogy használjuk-e, hanem hogy mikor tegyük félre.”
A film előremutató módon ábrázolta azt a folyamatot, amely azóta csak erősödött: a személyes interakciók fokozatos helyettesítését digitális megoldásokkal. Ryan ellenállása ennek a változásnak nem pusztán a saját állása féltéséből fakad, hanem abból a meggyőződéséből, hogy bizonyos élethelyzetekben nélkülözhetetlen az emberi jelenlét.
Vizuális világ és filmnyelv
Jason Reitman rendező és Eric Steelberg operatőr különleges vizuális nyelvezetet teremtett az „Egek Ura” számára. A film képi világa tökéletesen tükrözi főhőse életmódját és a történet tematikáját.
Repülőterek és hotelek esztétikája
Az „Egek Ura” jelentős részében repülőtereken, repülőgépeken és hotelszobákban játszódik. Ezek a helyszínek általában személytelenek, steril környezetek, amelyeket a film különleges módon ábrázol:
- A repülőterek és szállodák geometrikus formái, ismétlődő mintázatai
- Hideg, kékes-szürkés színvilág, amely a vállalati környezetet jellemzi
- Kontrasztként megjelenő melegebb színek a személyes pillanatokban
- Madártávlati felvételek az amerikai városokról, amelyek az utazás állandóságát jelképezik
- A főszereplő precíz, szinte rituálészerű mozdulatai a repülőtéri biztonsági ellenőrzéseknél
Reitman tudatosan használja a vizuális elemeket Ryan életfilozófiájának közvetítésére. A karakter számára ezek a nem-helyek jelentik az otthont, és a rendező úgy mutatja be őket, ahogyan Ryan látja: kényelmes, kiszámítható környezetként, ahol minden szabályozott.
A kamera mint megfigyelő
A film operatőri munkája gyakran alkalmaz olyan beállításokat, amelyek az objektív megfigyelő pozícióját veszik fel:
- Hosszú, nyugodt snittekkel követi a karakterek mozgását
- Gyakran alkalmaz szimmetrikus kompozíciókat
- A párbeszédek során a kamera nem tolakodó, hagyja kibontakozni a színészi játékot
- Az érzelmileg intenzívebb pillanatokban közelebbi plánokat használ
- A légi felvételek ritmikus visszatérése keretet ad a történetnek
„A legjobb történetek nem feltétlenül a nagy drámai pillanatokban rejlenek, hanem a hétköznapi gesztusokban, a kimondatlan szavakban, a tekintetekben.”
Ez a visszafogott, mégis pontos vizuális nyelv tökéletesen illeszkedik a film tematikájához, és lehetőséget ad a színészeknek, különösen George Clooney-nak, hogy finoman árnyalt alakítást nyújtsanak.
A film zenei világa
Az „Egek Ura” zenei világa Rolfe Kent zeneszerző munkáját dicséri, aki korábban olyan filmeken dolgozott, mint a „Kerülőutak” (Sideways) vagy a „Házasság sztárival” (Wedding Crashers). A film zenéje különleges módon támogatja a történetet és a karakterek érzelmi utazását.
Eredeti filmzene
Kent zenéje minimalista megközelítést alkalmaz, amely tökéletesen illeszkedik a film vizuális világához és tematikájához:
- Könnyed, jazz-alapú kompozíciók, amelyek Ryan magabiztos mozgását kísérik a repülőtereken
- Visszafogott, mégis érzelmes dallamok a bensőségesebb pillanatokban
- Ismétlődő motívumok, amelyek tükrözik a főszereplő rituálészerű életmódját
- Fokozatos változás a zenei hangulatban, ahogy Ryan karaktere is átalakul
A zeneszerző különleges érzékenységgel követi a főszereplő belső utazását, anélkül, hogy túlzottan irányítaná a néző érzelmi reakcióit. A zene sokszor inkább atmoszférát teremt, mintsem direkt érzelmi manipulációt alkalmaz.
Betétdalok jelentősége
A film számos gondosan válogatott betétdalt is tartalmaz, amelyek fontos dramaturgiai szerepet töltenek be:
- Sharon Jones & The Dap-Kings „This Land Is Your Land” feldolgozása a nyitószekvenciában
- Kevin Renick „Up in the Air” című dala, amelyet kifejezetten a filmhez írt
- Elliott Smith „Angel in the Snow” című száma, amely Ryan és Alex kapcsolatát kíséri
- „Help Yourself” Dan Reeder előadásában, amely a film egyik kulcsjelenetében hangzik el
Különösen érdekes Kevin Renick története, aki munkanélküli volt, amikor elküldte demófelvételét Jason Reitman rendezőnek egy előadása után. A dal végül bekerült a filmbe, tökéletesen illeszkedve annak tematikájához.
Kritikai fogadtatás és kulturális hatás
Az „Egek Ura” megjelenésekor mind a kritikusok, mind a közönség körében jelentős sikert aratott. A film hat Oscar-jelölést kapott, köztük a legjobb film, legjobb rendező és legjobb adaptált forgatókönyv kategóriákban.
Szakmai elismerések
A film számos díjat és jelölést gyűjtött be:
- 6 Oscar-jelölés (bár végül egyetlen kategóriában sem nyert)
- Golden Globe-díj George Clooney-nak a legjobb drámai színész kategóriában
- BAFTA-jelölések több kategóriában
- A National Board of Review az év filmjének választotta
- Számos kritikusi díj a forgatókönyvért és a rendezésért
A szakmai elismerések mellett a film különösen értékes volt abból a szempontból, hogy érzékeny társadalmi kérdéseket dolgozott fel egy mainstream hollywoodi produkció keretein belül.
„A legjobb filmek nem válaszokat adnak, hanem kérdéseket vetnek fel. Arra késztetnek, hogy újragondoljuk saját életünket és döntéseinket.”
Társadalmi relevanciája
Az „Egek Ura” olyan időszakban jelent meg, amikor a gazdasági válság következményei még erősen érezhetőek voltak. A film különleges érdeme, hogy:
- Emberi arcot adott a gazdasági statisztikáknak
- Megkérdőjelezte a modern vállalati kultúra bizonyos aspektusait
- Vizsgálta a technológia hatását az emberi kapcsolatokra
- Párbeszédet indított a siker és a boldogság definíciójáról
- Rávilágított a munka és a magánélet közötti egyensúly fontosságára
A film egyik legnagyobb erénye, hogy nem kínál egyszerű válaszokat vagy könnyen emészthető tanulságokat. Ryan karaktere a film végén sem jut el egy egyértelmű „megvilágosodáshoz” – változása fokozatos és nyitott marad.
Forgatási érdekességek
Az „Egek Ura” elkészítése során számos érdekes megoldást alkalmaztak, amelyek hozzájárultak a film autentikus hangulatához.
Valódi helyszínek és tapasztalatok
Jason Reitman rendező nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a film a lehető leghitelesebben ábrázolja a főszereplő életmódját:
- A forgatás több mint 20 valódi repülőtéren zajlott
- A stáb közel 50 repülőúton vett részt a megfelelő jelenetek rögzítéséhez
- George Clooney tanácsokat kapott valódi „gyakori utazóktól” a hiteles ábrázolás érdekében
- A film több jelenete improvizatív elemeket tartalmaz, különösen az elbocsátási jelenetek
- A rendező saját tapasztalatait is beépítette a történetbe, mivel maga is sokat utazott filmjei népszerűsítése során
„A részletek teszik hitelessé a történetet. Nem elég elmesélni valamit, éreztetni kell a nézővel a helyzetek valóságát minden apró mozzanatban.”
A szereplőválogatás folyamata
A film szereplőgárdájának összeállítása gondos tervezés eredménye volt:
- George Clooney-t a rendező kifejezetten Ryan Bingham szerepére képzelte el
- Vera Farmiga karakterét eredetileg idősebbre tervezték, de a színésznő meghallgatása meggyőzte Reitmant
- Anna Kendrick viszonylag ismeretlen volt a film készítésekor, ez volt az első jelentős hollywoodi szerepe
- A kisebb szerepekre is ismert színészeket kértek fel, mint J.K. Simmons és Sam Elliott
- Az elbocsátott munkavállalókat játszó nem professzionális szereplők valódi élettapasztalatai beépültek a filmbe
George Clooney karrierjének kontextusában
Az „Egek Ura” különleges helyet foglal el George Clooney filmográfiájában, és jól illeszkedik a színész tudatos karrierépítési stratégiájába.
Művészi választások
Clooney pályafutása során fokozatosan mozdult el a tisztán kereskedelmi projektektől a művészileg igényesebb filmek felé:
- A 90-es években főként televíziós sorozatokban (Vészhelyzet) és akciófilmekben játszott
- A 2000-es évektől kezdve tudatosan választott összetettebb karaktereket
- Rendszeresen dolgozott együtt jelentős rendezőkkel (Steven Soderbergh, Coen testvérek)
- Az „Egek Ura” előtt olyan filmekben játszott, mint a „Sziriana” (amiért Oscar-díjat kapott) és a „Michael Clayton”
- Színészi munkája mellett rendezőként és producerként is tevékenykedett
Ryan Bingham szerepe tökéletesen illeszkedett Clooney akkori karrierfázisához – lehetőséget adott számára, hogy kiaknázza természetes karizmáját, miközben egy összetett, belső konfliktusokkal küzdő karaktert formálhatott meg.
A sztárperszona használata
Reitman rendező tudatosan épített Clooney sztárperszonájára a film során:
- A karakter külső megjelenése, öltözködése és viselkedése tükrözi Clooney elegáns, magabiztos imázsát
- Ugyanakkor a film fokozatosan feltárja a karakter sebezhetőségét, ami kontrasztot teremt a felszíni benyomással
- A színész korábbi szerepeiből ismert charmja új kontextusba kerül – a film rámutat, hogy ez a vonzerő egyben védekezési mechanizmus is lehet
- A nézők Clooney-val kapcsolatos elvárásait a rendező tudatosan használja fel a történetmesélés során
„A legjobb alakítások akkor születnek, amikor a színész képes saját személyiségének elemeit beépíteni a karakterbe, miközben mégis teljes átalakulást ér el.”
Irodalmi alapok és adaptáció
Az „Egek Ura” Walter Kirn 2001-ben megjelent azonos című regényének adaptációja, azonban a film jelentős mértékben eltér az eredeti műtől.
A könyv és a film különbségei
Jason Reitman és Sheldon Turner forgatókönyve számos ponton módosította az eredeti történetet:
- A regényben Ryan karaktere fiatalabb, harmincas éveiben jár
- Az eredeti műben nagyobb hangsúlyt kap a főszereplő törekvése, hogy elérje a tízmillió repült mérföldet
- A film új karaktereket vezetett be, mint Natalie Keener
- A gazdasági válság kontextusa teljesen hiányzik a 2001-ben írt könyvből
- A film befejezése nyitottabb, kevésbé egyértelmű, mint a regényé
A forgatókönyvírók kreatív szabadsággal közelítették meg az adaptációt, megtartva a regény alapvető témáit és hangulatát, de hozzáigazítva azt a 2008-2009-es társadalmi környezethez.
Tematikus hűség
Bár a film sok tekintetben eltér a regénytől, bizonyos alapvető témák és motívumok megmaradtak:
- A modern üzleti világ kritikája
- A gyökértelenség és a folyamatos utazás életmódja
- A kapcsolatok értékének és terhének kettőssége
- A siker és a boldogság közötti különbség vizsgálata
- A repülés mint metafora a főszereplő életfilozófiájára
Walter Kirn, az eredeti regény szerzője pozitívan nyilatkozott a filmadaptációról, elismerve, hogy Reitman sikeresen aktualizálta a történetet, és új jelentésrétegekkel gazdagította azt.
Rendezői látásmód
Jason Reitman az „Egek Ura” elkészítésekor már túl volt két sikeres filmen (Köszönjük, hogy rágyújtott! és Juno), és egyre inkább kirajzolódott egyedi rendezői stílusa.
Reitman jellegzetességei
A rendező munkásságában visszatérő elemek fedezhetők fel:
- Társadalmi kérdések vizsgálata személyes történeteken keresztül
- Komplex, gyakran ellentmondásos főszereplők
- Finom humor és dráma egyensúlya
- A modern amerikai élet kritikus, de empatikus ábrázolása
- Gondosan válogatott zene, amely szerves része a történetmesélésnek
Az „Egek Ura” esetében Reitman különösen jól ötvözte ezeket az elemeket, létrehozva egy olyan filmet, amely egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató.
Vizuális stílus fejlődése
A film Reitman rendezői fejlődésének fontos állomása volt:
- Korábbi filmjeihez képest visszafogottabb, kifinomultabb vizuális nyelvet használt
- Nagyobb hangsúlyt fektetett a kompozíciókra és a színek szimbolikájára
- A kameramozgások tudatosabbá és célzottabbá váltak
- A vágás ritmusa tükrözi a főszereplő életének rendezettségét, majd annak fokozatos felbomlását
- A tájképek és városi panorámák használata mélyebb jelentéstartalommal bír
„A filmkészítés igazi kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a történet elmesélése és a mélyebb gondolatok közvetítése között, anélkül hogy feláldoznánk bármelyiket is.”
Az „Egek Ura” kulturális öröksége
Több mint egy évtizeddel a megjelenése után az „Egek Ura” továbbra is releváns film, amely számos szempontból megelőzte korát.
Előremutató témák
A film olyan kérdéseket vetett fel, amelyek azóta csak fontosabbá váltak:
- A munkahely bizonytalansága a digitalizáció korában
- A személyes kapcsolatok értéke egy egyre inkább virtuális világban
- A mobilitás és a gyökértelenség kettőssége a globalizált társadalomban
- Az életcélok újraértékelésének szükségessége a változó világban
- A vállalati kultúra embertelen aspektusainak kritikája
Ezek a témák a 2020-as évekre még aktuálisabbá váltak, különösen a COVID-19 járvány utáni időszakban, amikor a távmunka, a digitális kommunikáció és a gazdasági bizonytalanság mindennapjaink részévé vált.
Film a filmográfiákban
Az „Egek Ura” jelentős állomás volt az alkotók pályafutásában:
- George Clooney számára ez volt az egyik legösszetettebb és legelismertebb alakítása
- Anna Kendrick karrierje jelentősen fellendült a film után
- Vera Farmiga bizonyította, hogy képes komplex, többdimenziós karaktereket megformálni
- Jason Reitman rendezői hírneve megszilárdult, bizonyítva, hogy nem csak egyszeri sikerre képes
A film nemcsak szakmai elismerést hozott az alkotóknak, hanem lehetőséget is teremtett számukra, hogy további igényes projektekben vegyenek részt.
Gyakran Ismételt Kérdések
Valódi történeten alapul az „Egek Ura”?
Nem, a film Walter Kirn 2001-ben megjelent regényének adaptációja, nem valós eseményeken alapul. Ugyanakkor a gazdasági válság kontextusa és az elbocsátások ábrázolása nagyon is valóságos társadalmi jelenségeket tükröz. A filmben szereplő elbocsátási jelenetekben valódi, nemrég munkanélkülivé vált emberek is szerepeltek, akik saját érzéseiket fogalmazhatták meg.
Nyert Oscar-díjat a film?
Bár az „Egek Ura” hat kategóriában kapott Oscar-jelölést (legjobb film, legjobb rendező, legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb férfi főszereplő, legjobb női mellékszereplő és legjobb vágás), végül egyetlen kategóriában sem nyert. Ugyanakkor George Clooney Golden Globe-díjat kapott alakításáért.
Létezik a filmben bemutatott tízmillió mérföldes klubtagság a valóságban?
A filmben szereplő American Airlines „tízmillió mérföldes klub” konkrétan ebben a formában nem létezik, bár inspirációját a valódi légitársaságok törzsutas programjaiból merítette. A legtöbb légitársaság valóban különleges státuszt biztosít a nagyon gyakori utazóknak, de a filmben ábrázolt exkluzív klub és a személyes pilóta-találkozó a történet fiktív eleme.
Hogyan készültek a repülőtéri jelenetek?
A film számos valódi repülőtéren forgott, többek között St. Louis, Detroit, Las Vegas, Miami és az Omaha repülőtereken. A stáb engedélyt kapott a forgatásra ezeken a helyszíneken, és gyakran a normál működés közben rögzítették a jeleneteket. George Clooney karakterének rutinszerű mozgását a biztonsági ellenőrzéseknél valódi gyakori utazók tanácsai alapján koreografálták.
Mi a film fő üzenete?
Az „Egek Ura” nem kínál egyszerű tanulságot vagy egyértelmű üzenetet, ami egyik erőssége is. A film több szempontból vizsgálja a modern élet különböző aspektusait: a kapcsolatok értékét, a karrier és a személyes boldogság közötti egyensúlyt, a technológia hatását az emberi interakciókra, és a siker különböző definícióit. A film nyitott befejezése lehetőséget ad a nézőknek, hogy saját következtetéseiket vonják le Ryan utazásáról.
Valóban elbocsátott munkavállalók szerepelnek a filmben?
Igen, a St. Louis és Detroit környékén forgatott elbocsátási jelenetekben valódi, nemrég munkanélkülivé vált emberek is szerepeltek. A rendező, Jason Reitman azt kérte tőlük, játsszák el, mit mondtak volna, ha lehetőségük nyílik kifejezni érzéseiket az elbocsátásukkor. Ez a megoldás különleges hitelességet adott ezeknek a jeleneteknek.
