2016-ban az Egyesült Királyság lakossága szűk többséggel a kilépésre szavazott az Európai Unióból – innentől kezdve a Brexit szó világszerte fogalommá vált. Az évek során sokan reményt és félelmet is tápláltak a döntéssel kapcsolatban, de vajon mit mutatnak a friss tapasztalatok és a számok? Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan alakult át Anglia hétköznapi élete és gazdasága a Brexit után.
Brexit után: mi változott az angol mindennapokban?
A Brexit egyik legnagyobb hatása kétségkívül a mindennapokban érezhető. Az élelmiszerboltok polcain gyakran előfordulnak hiánycikkek, különösen importtermékekből, mivel a vámellenőrzések miatt lassabban jutnak be az áruk az országba. Ez nemcsak a választékot szűkítette, de az árakat is megemelte.
Az utazás az EU-tagországokba sokkal bonyolultabb lett. Az angoloknak útlevélre és néha vízumra is szükségük van, a munka és tanulás lehetőségei is szűkültek. A britek külföldi tartózkodására vagy letelepedésére vonatkozó szabályok szigorodtak.
A brit kormány ugyan sokszor hangsúlyozza, hogy a nemzeti önrendelkezés erősödött, de a hétköznapokat megnehezítik az új szabályok és adminisztrációs terhek. Egyre többen érzik úgy, hogy a változások inkább hátrányt jelentenek.
A társadalomban továbbra is érezhető a megosztottság a Brexit-pártiak és az ellenzők között. A gazdasági bizonytalanság sok család mindennapjait megterheli, főleg a leginkább rászorulók körében. Ahogy egy londoni lakos fogalmazott:
„A Brexit után szinte minden bonyolultabb lett, az élelmiszerboltban és az utazásban is.”
Az egészségügyben is okozott fennakadásokat a Brexit. Az EU-s egészségbiztosítás elvesztése miatt a brit utazóknak most drágább biztosítást kell kötniük, és az NHS munkaerőhiánya is mélyült az EU-s dolgozók távozása miatt.
A mindennapok változásai tehát az emberek életében is jól érzékelhetők: egyszerű dolgok, mint a vásárlás vagy a munkaerőpiac, most már jóval nehezebbek Angliában.
A brit gazdaság fő mutatói a kilépés óta
A gazdasági szakértők régóta figyelik, hogyan változnak a főbb mutatók a Brexit után – a számok pedig valóban sokkoló képet festenek. Íme néhány kulcsfontosságú adat a brit gazdaság elmúlt éveiről:
| Mutató | 2019 (Brexit előtt) | 2023 (Brexit után) |
|---|---|---|
| GDP-növekedés (%) | 1,4 | 0,6 |
| Infláció (%) | 1,8 | 10,7 |
| Munkanélküliség (%) | 3,8 | 4,2 |
| Export (mrd £) | 690 | 630 |
| Átlagos éves fizetés (£) | 29 600 | 30 800 |
A gazdasági növekedés tehát jelentősen visszaesett, és az infláció is az egekbe szökött. A munkanélküliség csak kis mértékben nőtt, de az export – különösen az EU felé – komolyan visszaesett. Bár az átlagfizetés névlegesen nőtt, az infláció miatt ez valójában értékcsökkenést jelent.
A közgazdászok szerint már most láthatóak a Brexit hosszú távú, kedvezőtlen hatásai. A brit gazdaság lemarad az EU-tagállamokhoz képest, különösen a beruházások és a produktivitás területén.
„A brit GDP 4-5%-kal alacsonyabb, mintha az ország az EU tagja maradt volna.” – jegyezte meg egy elemző.
A gazdasági nehézségek sok vállalatot a csőd szélére sodornak, főleg azokat, amelyek az EU-val kereskedtek. Az új vám- és adminisztrációs terhek miatt a brit cégek versenyképessége gyengült.
A befektetők is elbizonytalanodtak: a bizonytalan környezet miatt egyre kevesebben választják az Egyesült Királyságot új beruházásaik helyszínéül.
Munkavállalás és fizetések: új kihívások Angliában
A munkaerőpiacon a Brexit számos változást hozott. Íme a fontosabb kihívások, amelyekkel a brit dolgozók szembesülnek:
- A külföldi munkavállalók száma jelentősen csökkent: főként kelet-európaiak hagyták el az országot.
- A munkaerőhiány nőtt az egészségügyben, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
- Az új bevándorlási szabályok miatt nehezebb és költségesebb lett a munkaerő toborzása.
- Egyre több cég kényszerült automatizálásra vagy szolgáltatási szűkítésre.
- Az átlagfizetések nőttek, de a magas infláció miatt a reálbér csökkent.
- A gyakornoki és szezonális munkák száma visszaesett.
Egy friss jelentés szerint az angol munkaerőpiac „tartós szerkezeti átalakuláson” megy keresztül. A hiányszakmákban (pl. ápolók, fuvarozók, építőmunkások) óriási kereslet mutatkozik, ám egyre nehezebben tölthetők be ezek az állások.
„Az egészségügyi dolgozók harmada ma már nem brit állampolgárságú, de a Brexit után sokan visszaköltöztek az EU-ba.”
A fiatalok helyzete sem javult: a bizonytalan gazdasági környezet miatt kevesebb a gyakornoki lehetőség, a pályakezdők bérigényei pedig nem nőnek jelentősen.
A cégek többsége kénytelen jobban odafigyelni a belső munkaerő képzésére, hiszen a külföldi munkaerő kiesése komoly hiányt eredményezett.
Sokan új lehetőségeket keresnek, akár pályaelhagyás vagy külföldi munkavállalás formájában, de a Brexit miatt ezek a lehetőségek is beszűkültek.
Árak, infláció és megélhetés – mit mutatnak a számok?
A Brexit és a világpiaci változások együtt jelentősen felhajtották az árakat az Egyesült Királyságban. Az infláció mértéke 2023-ra meghaladta a 10,7%-ot, ami az elmúlt 40 év legmagasabb értéke.
A megélhetési költségek drasztikusan nőttek: az élelmiszerek, energia és lakhatás ára mind-mind emelkedett. Egyes alapélelmiszerek 20-30%-kal drágultak, ami főleg az alacsony jövedelmű családokat érinti érzékenyen.
„Egy átlagos brit háztartás ma havonta 250 fonttal többet költ alapszükségletekre, mint három évvel ezelőtt.”
Az infláció az átlagbérek növekedését is felemésztette, így sokak reáljövedelme valójában csökkent. A lakbérek is jelentősen emelkedtek, főleg Londonban és a nagyobb városokban.
A megélhetési válság hatására megnőtt a kereslet az élelmiszerbankok és szociális segélyek iránt. Egyre többen kénytelenek spórolni vagy másodállást vállalni, hogy fedezni tudják a kiadásaikat.
A pénzügyi bizonytalanság miatt sok háztartás halogatja a nagyobb beruházásokat, így a belföldi fogyasztás is visszaesett, ami tovább lassítja a gazdaságot.
Összességében elmondható, hogy az árak és az infláció mára a brit lakosság legnagyobb problémájává váltak, és a szakértők sem várnak gyors javulást a közeljövőben.
Vállalkozások és export: nyertesek és vesztesek
A Brexit jelentős változásokat hozott a vállalkozások életében, főleg azok számára, akik az EU-val kereskedtek. Az új vámellenőrzések, adminisztráció és szállítási nehézségek sok cég költségeit növelték.
„Az exportáló cégek 71%-a számolt be többletköltségekről és késésekről a Brexit óta.”
Számos kisebb vállalkozás kénytelen volt felhagyni az EU-s exporttal, vagy legalábbis korlátozni azt, mert nem tudtak megbirkózni az új szabályozási környezettel. A nagyobb cégek közül néhányan új logisztikai központokat nyitottak az EU-ban, hogy megtartsák piactérüket.
A mezőgazdasági és halászati szektor is megérezte a változásokat, főleg a munkaerőhiány és az exportnehezítések miatt. A szolgáltató szektor szintén veszített versenyképességéből, különösen a pénzügyi szolgáltatások terén.
Viszont voltak nyertesek is: egyes belföldi cégek profitáltak a külföldi verseny visszaeséséből, főleg az élelmiszeriparban és a kézműves termékek piacán.
A gazdasági elemzők szerint azonban összességében a brit vállalkozások többsége vesztesként élte meg a Brexitet, és a hosszú távú kilátások továbbra is bizonytalanok maradnak.
A brit kormány különböző támogatási programokkal próbálja enyhíteni a veszteségeket, de ezek eddig nem hoztak áttörő eredményeket.
Oktatás és egészségügy: hogyan hatott a Brexit?
A felsőoktatás is nagy veszteségeket szenvedett. Az EU-s diákok száma drasztikusan visszaesett, mivel ők mostantól nem jogosultak kedvezményes tandíjra és diákhitelre. Ez egyben a brit egyetemek bevételeit is csökkentette.
„A 2023–24-es tanévben az EU-s jelentkezők száma kevesebb mint fele a 2016-os értéknek.”
Az Erasmus+ programból való kilépés is csökkentette a brit diákok külföldi tanulmányi lehetőségeit, és az egyetemek nemzetközi presztízse is csorbult.
Az egészségügyben az egyik legnagyobb probléma a munkaerőhiány: az EU-s orvosok és ápolók közül sokan visszatértek hazájukba, így az NHS egyre nehezebben tudja biztosítani a megfelelő ellátást.
A gyógyszer- és orvosi eszközözök szállítása is bonyolultabbá vált, ami átmeneti hiányokat és költségnövekedést okozott.
Ugyanakkor a brit kormány igyekszik alternatív programokat indítani, hogy pótolja az elveszett lehetőségeket, de ezek hatékonysága egyelőre kérdéses.
Összességében az oktatás és egészségügy is inkább a Brexit vesztesei közé tartozik, és a helyzet javulásához hosszú évek kellenek majd.
Mennyire maradt vonzó Anglia a külföldieknek?
A Brexit után sok EU-s állampolgár elhagyta az országot, és a bevándorlás is visszaesett. A szigorúbb szabályok miatt már kevesebben választják Angliát célországnak.
A brit egyetemek és munkahelyek elvesztették korábbi nemzetközi vonzerejüket, főleg az adminisztráció és a bizonytalanság miatt. A vendégmunkások helyét nehéz pótolni, így az építőipar, mezőgazdaság és vendéglátás érzékeny veszteségeket szenvedett.
„Az EU-s állampolgárok nettó beáramlása 2022-ben 90%-kal volt alacsonyabb a Brexit előtti szinthez képest.”
A turizmus is visszaesett: a vízumkötelezettség és a font gyengülése miatt kevesebb európai turista érkezik.
Vannak azonban, akik még mindig vonzónak találják az országot, különösen a hiányszakmákban dolgozók, mert a bérek itt magasabbak lehetnek, mint a származási országokban.
A kormány új, pontalapú bevándorlási rendszert vezetett be, amellyel próbálja a szakképzett munkaerőt vonzani, de a korábbi számokat egyelőre nem sikerült elérni.
Összességében elmondható, hogy Anglia vonzereje csökkent a külföldiek szemében, és a helyzet javulása számos gazdasági és társadalmi kihívásba ütközik.
Gyakori kérdések a Brexitről – válaszok a legfontosabbakra
❓ Mi az a Brexit?
A Brexit az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését jelenti, amelyre 2020. január 31-én került sor.
❓ Mik a legfontosabb változások a mindennapi életben?
Drágább lett a megélhetés, bonyolultabb az utazás és a bevándorlás, nőtt az adminisztráció, és bizonyos termékek nehezebben elérhetőek.
❓ Hogyan érintette a Brexit a brit gazdaságot?
Lassult a GDP-növekedés, nőtt az infláció, visszaesett az export és csökkent a gazdaság versenyképessége.
❓ Miért drágultak az élelmiszerek és a lakhatás?
Az új vámok, szállítási nehézségek, munkaerőhiány és a font gyengülése miatt.
❓ Lehet-e még Angliában dolgozni vagy tanulni EU-s állampolgárként?
Igen, de szigorúbb vízum- és engedélykövetelményeknek kell megfelelni, és kevesebb a kedvezmény.
❓ Van-e esély a helyzet javulására?
A szakértők szerint középtávon csak mérsékelt javulás várható, de a Brexit hosszú távú hatásai tartósak lehetnek.
A Brexit Anglia életét és gazdaságát alapjaiban változtatta meg: a számok és tapasztalatok azt mutatják, hogy a mindennapok bonyolultabbá, a gazdaság pedig sebezhetőbbé vált. Az infláció, a megélhetési költségek emelkedése, a munkaerőhiány és a csökkenő nemzetközi vonzerő mind-mind komoly kihívás elé állítja a brit társadalmat. Bár a helyzet javulására van némi remény, egyértelmű, hogy a Brexit hatásai még sokáig érezhetők lesznek Angliában.
